Kutatóhelyek

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézete (BAYBIO) 1993-ban kezdte meg működését. A BAYBIO fő tevékenysége a környezetvédelem területére esik. Egyrészt új, környezetkímélő technológiák kifejlesztésével foglalkozik, másrészt a környezetben előforduló biológiai és kémiai eredetű szennyezések környezetbarát eltávolítására dolgoz ki módszereket, illetve segíti partner cégeit ezen módszerek gyakorlatba történő átültetésében. Ezen eljárások alkalmazásával vállalkozásokban vesz részt környezeti károk elhárításában. A kutató-fejlesztő munka mellett nagy hangsúlyt kap egy magasan képzett, gyakorlati szemlélettel rendelkező, megoldás-orientált fiatal szakembergárda kinevelése is. Ezt a Szegedi Tudományegyetemmel fennálló szoros kapcsolata teszi lehetővé. A BAYBIO részt vesz egyetemisták gyakorlati oktatásában (évente 8-10 diák készíti az Intézetben diplomadolgozatát), valamint a Ph.D. hallgatók (jelenleg 12 doktorandusz dolgozik a BAYBIO-ban) képzésében is. Az Intézet éves költségvetése mintegy 200 M Ft. Ennek több mint nyolcvan százalékát magán és állami cégek részére végzett K+F tevékenység bevételei teszik ki. A fennmaradó összeget az Alapítvány bocsátja a BAYBIO rendelkezésére. Az Intézet szerződéses kapcsolatai folyamatosan bővülnek. Ez köszönhető a BAYBIO magasan képzett szakembergárdájának (melyben megtalálhatók vegyészek, biológusok, orvosok, élelmiszeripari mérnökök, vízépítő mérnökök és igen magasan képzett laborasszisztensek), valamint annak a hatékonyságnak, amit a BAYBIO-tól mint professzionális kutató-fejlesztő helytől megkaphatnak.

1962-ben a Magyar Tudományos Akadémia elhatározta, hogy jelentős eszközöket összpontosít a modern biológia szakterületén folytatott kutatásra. Az interdiszciplinaritás alapelvének megfelelően a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) a tudományos munkát 5 intézetben folytatják: Biofizikai Intézet, Biokémiai Intézet, Enzimológiai Intézet, Genetikai Intézet és Növénybiológiai Intézet. A kutatócsoportok szabadságot élveznek kutatási területük megválasztásában. A fő kutatás hagyományosan a molekuláris biológia és sejtbiológia területén zajlik. Prioritást élveznek továbbá a fejlődésbiológia és környezeti biológia témái is. A biológia különböző területein a versenyképes kutatás a kutatóeszköz- állomány folyamatos fejlesztését kívánja meg. Az SZBK több központi laboratóriumot hozott létre DNS chip-technológia a protein-elemzés (MALDI-TOF), a bioinformatika, DNS-szintézis és -szekvenálás, továbbá az áramlásos citometria területén. 1998-ban az Európai Molekuláris biológiai Szervezet (EMBO) értékelte az SZBK a kutatási teljesítményét. A 46 kutatócsoportból 16 csoportot igen jónak vagy kiválónak minősítettek. A legkimagaslóbb teljesítmények a növénybiológia és a fejlődésgenetika területéről származnak. E felmérés alapján az SZBK megkapta az Európai Unió "Kiválósági Központja" megtisztelő címet.

A szegedi központtal működő Gabonatermesztési Kutató Kht. a legnagyobb magyar agrárkutató intézmény, amely gabonafélék, és ipari növények nemesítésével és termesztési kutatásaival foglalkozik. A biológiai alapok fejlesztésével 1924-től áll a mezőgazdaság szolgálatában. Jelenleg 25 növényfajból 160 minősített fajtával, hibriddel rendelkezik, amelyek hazai és külföldi együttes vetésterülete évente megközelíti az 1 millió hektárt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által alapított, több mint 300 főt foglalkoztató kht éves árbevétele 2 milliárd forint körül alakul.

A Szegedi Tudományegyetem a Dél-alföldi Régió, de egyben az egész ország egyik kimagasló jelentőségű felsőoktatási és tudományos kutatási központja. A különböző tudományterületeken elért számos oktatói, kutatói és hallgatói eredmény is hozzájárul ahhoz, hogy hazai és nemzetközi szinten egyaránt ismert és elismert az intézmény teljesítménye. Az egyetem 11 karán 68 egyetemi és 66 főiskolai szakon, 27 szakirányú továbbképzésen, 8 akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésen és 17 doktori iskolában folyik az oktatás. Az egyetemi oktatás Szegeden 1921. október 10-én indult meg, amikor a Szegedi Tudományegyetem elődje, a Kolozsvári Egyetem a városba települt. Az egyetemnek jelenleg mintegy 30 ezer hallgatója és több mint 7 ezer dolgozója van. Az egyetemet tudományos teljesítménye alapján 2004 elején a világ egyetemei között a 201-250. helyre, az európai egyetemek között a 77. helyre rangsorolták - ezzel a Szegedi Tudományegyetem nemcsak a magyar, de a közép-európai intézmények között is az élre került.